Heti könyvajánló

Oplatka András - Széchenyi István

1867

"...mert amit erő és hatalom elvész, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják; de miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz s mindig kétséges." (Deák Ferenc)

Linkblog

A kommunizmus áldozatai

2007.02.25. 20:56 | 1867 | Szólj hozzá!

    Ma, emlékezzünk a kommunizmus áldozataira, azokra, akiket ez a szörnyű vörös vihar a szakadékba taszított!
    Felfoghatatlan a halálos áldozatok száma, az árváké, a börtönbüntetésre ítélteké, a gulágokon szenvedett embereké, a háború borzalmaiban elvesző katonáké, a megerőszakolt nőké és férfiaké! Ilyen iszonyatos pusztítást még a náci rezsim sem végzett, bár igyekezett.
    Meg akarom tudni, hogy mit élt át az a katona, aki a Kárpátok bércein esett hadifogságba. Láthatta-e lelki szemei előtt, amint az őrjöngő ázsiai horda felégeti a piros tetős, fehér falu, takaros magyar házakat? Láthatta-e azt, amikor papokat végeztek ki és a komiszárok ostorral verték halálra az embereket Isten oltára előtt? Sorolni is kimerítő lenne, minden egyes halálnemet, kínzást, szenvedést, amit a kommunizmus eszméjét harsogó diktatúrák okoztak, többek közt nekünk magyaroknak is.
    Megbocsátható-e a Rákosi-rendszer? A padlás-söprő belügyminiszter, Nagy Imre ki volt? Mit gondolhat ma valaki róla? Vagy a megtérés már minden bűnt felülvizsgál?
    Nem abba a nemzedékbe tartozom, amelyik fizikai, anyagi, lelki, emberi és erkölcsi vonatkozásban sérült és megsemmisült a kommunizmus vasöklei alatt. Hogy mit tanítanak ma a kommunizmusról? A valósághoz képest semmit, magyar vonatkozásban pedig azt is alig merik elmondani, hogy Szamuely Tibor és a "Lenin fiúk", hogyan akasztgatták vagy lőtték agyon a papokat és a "dicső eszme" ellenségeit.
    Engem nem érdekel, ha valakinek a politikai meggyőződése a kommunizmussal azonos. Az a fő, hogy milyen ember. Azonban a sunyiságot, a sarkítást és az elhallgatást mindennél gyűlöletesb emberi tulajdonságnak ismerem. Ha a nácizmust elítélik minden szinten és történelem órákon képek mutogatásán túl a képzelet minden erejét latba vetve tanuljuk, hogy miként szenvedett tőle mindenki, még az is, aki a világ másik felén élt, akkor a kommunizmussal miért nem tehetjük meg ezt?! Mindkét eszme megérdemli a kárhoztatást! Ha nem akarjuk, hogy a nácizmus felüsse a fejét, ne akarjuk azt sem, hogy a kommunizmus tegye ugyanezt!

    Kit terhel felelősség azért, hogy a mai ifjúság nagy része nem tudja, miről emlékezünk ma? Azt ne higgye bárki, hogy tíz fiatal közül legalább öt tudna erről három mondatnál többet beszélni. A fű, Che Guevara, "red punks" vagy csak a "szarok bele, nekem 8" megy. Diszkót és alkoholt a népnek! Lenin pedig megmondta: Tanulni, tanulni, tanulni!

[gróf]

A bejegyzés trackback címe:

https://1867.blog.hu/api/trackback/id/tr2440268

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása