Szeretnék megemlékezni Márczius 15. napjáról. 1848-ban, mint tudjuk ezen a napon Pesten sikeres és békés tömegmegmozdulást szerveztek a "márcziusi ifjak".
Aktuális szemszögből nézve, nem örülök az erőszaknak. Az embereket meg lehet érteni, hiszen tele van mindenük a politikával. A rendőrök most, ahogy néztem etikusabban és jogszerűbben jártak el, mint októberben.
Szerintem összefogásra lenne szükség, pártállástól függetlenül. Csak úgy lehet nagy nemzet a magyar, ha békében és szeretetben élünk egymással. Ennek sok akadálya van, sok mocskot kéne kitisztítani a jobb- és baloldalon, a kormányban és az emberekben is. Szemléletváltás kell és szeretet, szeretet, szeretet!
Fáy András költő szavaival élve fehér négerek vagyunk. Hozzátenném, egy gyarmaton. Csak akkor szabadulhatunk fel a fizikai és szellemi rabságból, ha kezet nyújtunk egymásnak! Ha megtanulunk egymás mellett élni, tisztességesen, senki nem győzhet le minket!
[gróf]
Márczius 15.
2007.03.15. 21:50 | 1867 | Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://1867.blog.hu/api/trackback/id/tr7047080
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
